Nyírfa vagy juhar: lassan eldől, hogy merre menjünk tovább

2021.09.05

Az első Ashkatan marimba ütők, amiket egyetemista koromban raktam össze, még egyszerű tipliből készültek, azután pedig nyílvesszőkből próbáltunk marimba ütőket készíteni. De hamar eljutottunk arra a pontra, amikor a minőség érdekében le kellett mondanunk az amatőr megoldásokról, és meg kellett találnunk a saját fánkat. Azt, amitől az Ashkatan igazán Ashkatan lesz. Hosszas kísérletezés után a hegyi juhar mellett döntöttünk, és évekig csak ebből a fából készítettünk ütőket. A juhar győzelme azonban még egyáltalán nem lett végleges. Hogy miért? Máris mondom.

A hegyi juharhoz hazai viszonylatban nagyon nehéz hozzájutni, és könnyen összekeverhető a zöld juharral, ami egy gyenge minőségű "utánzat." Így aztán az első években nem volt túl könnyű dolgunk egy-egy új beszerzésnél. A dolgot még tovább bonyolítja, hogy a hegyi juhar bizonyos esetekben különleges, csillogó sávmintába rendeződik, és a késztermék felülete olyan lesz, mintha színjátszó lakkal vonták volna be. Az ilyen juhart hívják habos jávornak, és egyszerűen gyönyörű. Csakhogy nagyon nehezen fotózható le, hiszen a kép nem adja vissza a csillogást, és úgy tűnik, mintha a felület egyszerűen csíkos lenne. A hegyi juhar ezért gondos, figyelmes válogatást igényel, és fontos, hogy a faanyag kiválasztását csak olyan ember végezze, aki pontosan tudja, mire kell odafigyelnie.

A nyírfa ezzel szemben egy eléggé "egyszerű" anyag. Pontosabban, a nyírfának is több tucat faját használják alapanyagként, azonban a fajták közti eltérések nem nagyok, és a legtöbb nyírfa jól használható hangszerkészítésre. Ráadásul a nemzetközi piacon sokkal elterjedtebb a juharnál, így jóval könnyebben beszerezhető nagyobb mennyiségben is. Márpedig az Ashkatan ütőkhöz sok faanyagra van szükség: a csiszológépünket be sem indítom nyolcvan darabos mennyiség alatt, mert egyszerűen nem éri meg a fáradtságot. Ezt a gépet, valamint a speciális esztergakést is gondosan elő kell készíteni egy-egy beüzemelés során, ami elég sok vesződséggel jár. Tehát ha maximálisan ki akarom használni a rendelkezésre álló időt, nyolcvan darab a minimálisan gyártható mennyiség.

Ez ugyebár negyven pár ütő. Maguk a nyelek körül-belül három nap alatt készülnek el, egy-egy adag marimba ütő pedig a faanyag feldarabolásától a csomagolásig nagyjából két hét alatt van készen. Ez elég sok idő, és ha elkezdődött a gyártás, nem lehet új típusokkal "becsatlakozni". Tehát, ha négy különböző típus van gyártás alatt jelenleg, és elfogy még egy típus, akkor két hét elteltével tudom elindítani az új típus gyártását. Ez azért fontos tényező, mert emiatt mindenképpen arra kell törekedni, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben kerüljenek gyártásra az ütők. Úgy értem, ne öt, hanem inkább ötven pár ütőre várjunk két hetet.

Fontos tehát a mennyiség és az, hogy a faanyag azonnal elérhető legyen. És ilyen szempontból jelen pillanatban a nyírfa áll nyerésre. Lehet, hogy hosszabb távon érdemes teljesen átállnunk a nyírfára, vagy legalábbis ezt tenni meg "elsődleges" alapanyaggá. Mindenesetre a mérleg nyelve egy kicsit elbillent ebbe az irányba az utóbbi hónapokban. A következő időszakban  egyre több ütő inkább nyírfa nyéllel lesz elérhető, mint juharral. Így jobban tudjuk garantálni, hogy amikor a kosaradba kerülnek az ütők, biztosan útnak tudjuk indítani a megrendelésedet egy-két napon belül.

A nyírfa ütőink minősége természetesen kiváló. Nem csupán az alapanyag első osztályú, de a megmunkálás is igen gondos. Ráadásul, talán olvastad egy korábbi írásomban: a nyírfának van egy varázslatos zenei "képessége". A mély és magas hangtartományokat (rezgéseket) erősíti, a középső tartományt kevésbé. Ennek köszönhetően a nyírfából készült hangszereknek és hangszóróknak sokkal élvezhetőbb hangja van. Hogy ez közvetlenül befolyásolja-e a marimba hangját, azt nem tudom, de sejtem. Közvetetten viszont biztos vagyok benne. Rengeteg féle ütőt fogtam már a kezemben, és tudom, hogy a nyél rezgése milyen erősen befolyásolja magát az ütést. Vagyis a "jó rezgésű" nyél más élményt ad, mint egy rosszabb rezgésű. Ha pedig más az élmény, más lesz maga a lendítés, más lesz az, ahogyan a játékos az ütőt visszaemeli a hanglapról. És ez biztosan befolyásolja a hangminőséget.

Tehát, ha nem is mondunk le teljesen a juharról, a jövőben mindenképpen erősíteni fogjuk a nyírfa szerepét a gyártásban. És hogy ellensúlyozzuk valamennyire a faanyag-felhasználást úgy általában, idén ismét támogatjuk a biodiverzitás megőrzését. Tavaly egy farkast fogadtunk jelképesen örökbe, idén pedig egy hasonló "jócselekedettel" készülünk karácsonyra. Ha kíváncsi vagy, kattints a Sztorikra!